Játék terület!

Mélyen szunnyadhattam mikor felébredtem egy újabb testbe ami jó masszív volt és erősnek bizonyult a lelkemnek. Éppen felültem gondolkodtam mi is tegyek, hogy kipróbálja az új testemet bár a régihez nem fogható semmi. Blancehoz nem mentem így inkább gondoltam Medusát meglátogatom a szobájában, de mivel nem voltam tisztába az erőmmel feltéptem a szobám ajtaját.
-Hoppá ezt majd vissza kell tennem...-így inkább az ajtót úgy helyezzem hogy ne lássanak be, nem szeretem ha bárki belát a magánszférámba, csak egy ember láthatta és az a kígyó kisasszonyom. Mentem lassan és óvatosan a szobája felé.



Reggeli órákban edzést tartottam magamnak, így készültem a harcra és a találkozóra majd Noirral. Először mentem az ebédlő felé ami egy szalmafedős házikó lett.
-Haku mester, jó reggelt- mondja a konyhásunk, én meg csak biccentettem és már adta az ételt ami nem nagy volt de kiadós.
~Mit adnék ha nem kéne ennyire kiszámolni az ételeket, de talán sikerül ma szereznem...~ morfondírozok el és eszem közbe a kisadag rizottómat. Amikor végeztem akkor elővettem egy pergament és egy tollat, elkezdtem filózni mit is kéne hozatni a kívülállóknak, meg az is hogy kivel... Gondolkodtam hogy ki vagy kik legyenek, majd azt vettem észre egyre többen jönnek éppen reggelizni.  Pásztázom a szemeimet ki lenne a legjobb és ki nem feltűnő, vagy ha mégis akkor könnyen elintézi a dolgokat.


Hiába volt reggel én inkább a sötét falak és sötét trónomon ülve figyeltem hogy mi folyik a elfoglalt országomon. Aki ellenállt az azonnal tömlöcbe vetettem , köztük egy humanoidot aki rendkívül kell nekem, de makacs és hát ha nem segít akkor meghal az egész népe, ami már megtörtént de ő ezt nem tudja. Unottan kortyolgattam a italomba, és éppen akkor jött egy katona aki jelenteni kezdett.
-Oh de unalmas... Blance cicácska próbálkozik milyen szép!!-nevetve és felállok ott hagyok mindent és mentem is a rabomhoz Amidalához.

Amidala

Már egy jó napja itt döglődök,egy börtönnek nem mondható lakosztály-szerűn és azon gondolkozom,hogy mégis,hogy találhatott meg Noir.
Annyira unatkoztam ez idő alatt! Eksü azt figyeltem,hogy ki megy el a szoba előtt. Vagyis inkább hallgattam...
Van egy őröcském,akit magamban elneveztem Luisnak és egy bejárónőm,hogyha kaja van szóljon,meg ha valami ultra fontos van és meg kell néznem. Na,a csajszit Sakurának hívják és úgy néz ki,mint egy élőhalott. Nem tudom,hogy ez smink-e vagy alapból ilyen,de hát ez van.
Most is csak ültem a sarokban és figyeltem. A karomon ott villogott a bilincsem és halk lábdobogást hallottam. Olyat,amilyet eddig még nem. Talán drágalátos Noirka olyan kedves,hogy meglátogatja szerény személyemet?

Medusa

Épp Blance körül sürögtem-forogtam,nem tudtam miben segítsek neki.
- Nyugodj már le,az Isten szerelmére,Blance! Hát nem ismered a testvéredet?! Azt várja,hogy mikor kapsz szívrohamot,hogy el tudja foglalni az országot!! - sziszegem neki és szinte le tudnám fogni a kezét,hogy megnyugodjon. Szerencsére tudom,hogy hol a gyengepontja; egy nem várt pillanatban belecsíptem a karjába és tudtam,hogy mostmár vissza fog térni a jelenbe.
- No,elmegyek egy kicsit lepihenni,mert már egy napja minimum talpon vagyok. Szia! - köszönök el két apró puszival,majd a szobám felé veszem az irányt,csukott szemmel. Már épp nyitnék be a szobámba,amikor kipattannak a szemeim.
- Ó,Bloo,szióka! Mizujss? - mosolygok rá,és próbálok nem állva elaludni.

Amikor odaértem a csukott szemű hölgyeményemmel találkozok össze akinek szinte azonnal ki is pattan a szeme.
-Szia... öhm semmi nem rég ébredtem... csak gondoltam megmutatom az új testemet.-illegetném magam előtte de mivel látom hogy majdnem elalszik inkább nem csinálom. Gondolom megint Blancenál volt, komolyan féltékeny leszek arra a kékségre. Na mindegy elégé durcás arcot mutathatok kifelé, de a szavaim nem ezt mutatták.- Medusám jobb ha pihensz én meg megyek inkább hagylak elintézem a dolgaimat...- mondom neki.



Mentem éppen Amidala cellájához kinyitottam és belépek rajta.
-Felébredtél végre drágaságom!-miközben a hatalmas karmaimat nézegetem és csak unalom kedvéért lesek rá.-Végre óhajtasz segíteni nekem vagy kiirtsam a népedet?-mondom gúnyos mosoly kíséretében. Tudom hogy erre felpiszkálom, és beadja a derekát, mert általában mindig így van ez. Nem nagyon akarok sokat időzni de mikor látom hogy a étel ami nagyobb mint az
enyém ordítok egyet.
-Sakura mégis mi ez a hatalmas adag?-mondom miközben be jön a lány én adok a karmaimmal egy hatalmasat ő pedig a földön hevert és bocsánatért esedezik.
-Kedvesem nem azért adtam ezt a munkát neked mert te vagy a legjobb... de lehetnél az én kicsi szolgám is azaz az is vagy-nevetem el magam

Medusa

- Úú,arra mindig van időm! - vigyorodom el halványan,majd végig nézek a lányon. - Nagggggyon cukker vagy! Teljesen olyan,mint egy apáca! Mert érted,mindenhol kereszt van rajtad. - mutatok a fülbevalójára,pólójára. - De! Nagyon jól áll ez a hajszín,a szemszín is igazán elragadó. Na meg ez a piros és fekete! Igazi rosszkislányos. - villantok rá egy félholdas mosolyot,majd elnevetem magam.
- Nyugi,amúgy az apácásnál vicceltem. Olyan vagy,mint egy ultra menő bérgyilkos. - mosolygok rá és megsimítom a haját. Puha,nagyon.
- Ha akarsz,lehetsz addig az én szobámban,amíg fel nem kelek. - villantok a lányra egy ezer wattos mosolyt,majd megint elnevetem magam. - Nyugi,csak vicc volt. Menj dolgodra. - mosolygok rá,majd megölelem és bemegyek a szobámba. Ott ledobom magam az ágyra és - attól még,hogy verő fényes napsütés van a szobában - pillanatok alatt elnyom az álom.

Amidala

Lássanak csodát,igazam volt!
Noir pár perccel az után,hogy a léptek tulajdonosán gondolkodtam,be is toppant,de előtte még Sakura is bejött hozni nekem egy búsás adag kaját. Mondtam már,hogy bírom a csajt? Nem hiszem. Meg feneketlen gyomrom van...
- Eddig sem aludtam,nehogy azt hidd. Elég kényelmetlen ágyaitok vannak... - pillantok a néhol puha,néhol kemény matracra. - Nem tudom,hogy honnan szereztétek,de semmi köze a minőséghez. - hangomból csöpögött a gúny,úgy tűnik,ő sem nagyon élvezi társaságom és nem csak én nem bírom.
Forogni kezdett velem a világ,amikor azt mondta,hogy kiírtja a népemet. Nem akartam rögtön belemenni a csaliba,de hamar megadtam magam. Előtte viszont gondolkodást színleltem és vártam,míg befejezi mondókáját. Sakurát leszúrta egy kicsit,ami rosszul esett.
- Jó,legyen... Egy feltétellel. Sakura az én szolgáló lányom marad. - húztam össze szemeimet egy kissé. - Ennyit kérek,se többet,se kevesebbet. Remélem,ennyit megengedsz nekem. - pillantottam rá,de a legrosszabbra készültem fel azokban a pillanatokban és reménykedtem,hogy kegyes lesz velem.

Connor:
Amikor felkelek ránézek a laptopomra. Látom, hogy van egy új megbízás. Valami gazdag gyerek akar eltenni láb alól néhány srácot, akik az utcán nekiestek és kirabolták. Szerencsére van kamera felvétel, így pontosan tudom kiket kell keresni. Szép nagy összeget adnak ezért, szóval elvállalom. Felszerelkezek és elindulok felkeresni a srácokat. Amikor a házukhoz érek rájuk rúgom az ajtót. Mind itt vannak. Pont ahányan kellenek.
-Üdv srácok! Tudjátok miért vagyok itt? - Egyik sem felel. Remeg a lábuk. Lehet a gépfegyverem miatt ami éppen a fejüket nézi.
-Segítek. Egy olyan emberrel szórakoztatok akinek sok pénze van. És most arra költi, hogy eltegyem láb alól azokat, akik vele szívóztak.

Nem szórakozok sokat. Leadok egy sorozatot és mindegyiknek vége. Elküldöm a képeket és meg is jön azonnal az utalás. Ideje eltűnnöm a zsaruk megérkezése előtt.

Medusa

Nem tudom mennyi idő telhetett el,kopogtattak az ajtón,amire rögtön felkeltem - sajna - éles hallásom miatt. Az egyik újonc volt,egy levelet hozott. Eleinte összevont szemmel néztem a srácot,majd kivettem a kezéből az értesítést.
- Köszi! - mondom neki,majd becsukom az ajtót. Ágyamra ülve kibontom a levelet és elkezdem elolvasni.

Kedves Medusa!

Szeretnénk segítségét kérni,az egyik városban lövöldözés folyt. Lentre le van írva a cím,a gyilkos még lehet,hogy ott van a helyszínen.

Köszönjük segítségét! Egy ott lakó,és férje.

- Nem értem,hogy miért engem nevezett ki Blance rendőrnek. - masszírozom az orrnyergemet,miközben a szöveget olvasgatom. Felkapok egy testhez simuló,fekete felsőt,egy fekete farmernadrágot és egy bakancsot. Egy övet rakok a derekamra,amibe tárolni tudom a pisztolyom és egy kisebb kést is elrakok magamnak.
Az ablakon távoztam,csak hogy senki se lásson meg. Ráérősen sétálgattam,mindenféle képpen odaértem volna,hisz nagyon közel történt az gyilkosság és amúgy sem volt a kedvencem ez a rendőrösdi.
Kicsit meglepődtem,amikor odaértem. Hozzám képest sokkalta magasabb ember állt,háttal nekem,pisztollyal a kezében. Pár halottat láttam,de nem biztos,hogy annyi volt csak,a srác testétől nem láttam.
Előkaptam a pisztolyt és kibiztosítottam. Két kézzel tartottam a fegyvert,egyenesen a hátának.
- Merik rendőrség! Le van tartóztatva! Emelje fel kezeit és... Izé... - az eddig magabiztosságom eltűnt. Elfelejtettem,hogy ilyenkor mit kell mondani. Pedig nem rég néztem bűnügyi filmeket... - Ja,tényleg! Emelje fel a kezeit és dobja el a fegyvereit! - ahoz képest hamar eszembe jutott,mégis gázul éreztem magam miatta. - Szóval,zömében,tedd azt amit ilyenkor a betörők szoktak. Csak ne menekülj és ne ölj meg. -

Ahogy filózok meg pillantok egy lányt aki talán jó is lesz a feladatomra és intek neki, aki meglepődve és tartózkodva jön felém. Oh, hát persze ez Gawashi, na ő nem a szavak embere de legalább ő az aki nagyon is megbízható.
-Szia, eltudnád vállalni ezt a munkát, hálás lennék érte!-mondom mire ő csak bólint, tudom hogy nehezen de ő vele valahogy szavak nélkül is tudok beszélni hisz ő is az én fajtám, csak ezt ő nem tudja.
Reggelizik majd elindultam vele mondtam neki hogy félúton elválunk amit értett hiszen nekem is dolgom van meg neki is. Mikor elváltunk akkor mentem Noir fellegvárához. Ahol az őrök nem éppen engedtek be de mikor mondtam hogy Noir vár és híreim vannak azonnal beengedtek a várukba.


Amidala nehezen, de beadta a derekát egy feltétellel ami miatt mosolyogtam csak.
-Rendben akkor a tiéd de csak hogy tud kevesebb ételt kaptok..-mondom és nyitom az ajtót.-Nos akkor szabadon járkálhatsz DE  a várat nem hagyhatod el!-mondom.-a feladatod javítani a drónokat és fejleszteni ha parancsolom-mondom- ÉRTETTED?- Fenyegetően, lépek ki a börtönből, és várom hogy jön utánam, mikor megjelent egy őr aki említette hogy Hakuka megjelent és hírekkel szolgál, mondtam hogy várjon kicsit a csávó, szóljanak  Averynek hogy addig fogadja őt.


Elmélázhattam mert csak állok egy helyben mikor egy futár jött felém majd fel is lökött ami miatt én dühösen elkapom, és mondta siet. Remek... majd elmondta zavargás volt egy helyen, ami Medusa körzete. Na remek rohanni kezdtem Blance-hez de ő nem fogadott, így magán akcióba kezdtem egy két harci cuccal rohantam a motoromhoz és elindultam arra amerre talán Medusa is lehetett. Mikor oda kerültem néztem kivülről a dolgokat. Látom a lányka kéri a gyílkost hogy adja fel magát de a gyilkos nem mozdul, és fura nagyon mintha nem ember lenne.

Amidala

Követtem Noirt,halkan. Sakurával együtt. A kevesebb kaja adag nem nagy dolog,meg élek én kaja nélkül is. Avery neve hallatán kirázott a hideg,ugyanis miatta kerültem erre a helyre. Erre mocskos helyre,ahol bárki csicskáztathat ugyanis egy rabszolga vagyok.
- Mi van? Dróngyártó? Milyen sz@r munkát sózol rám?? - kérdem hisztérikusan. Drónok gyártása... Nem az én műfajom...

Avery /NPC/

Szólított Noir,hogy menjek fogadni Hakut,ugyanis Ő el van foglalva.
Magassarkúm kopogása töltötte be az apartman csendjét. Pár szolgálom fel-fel bukkant megnézni,hogy mit csinálok,de egy rideg,lenéző pillantásokat kaptak.
Hakuhoz értem.
- Mit akarsz már megint? Noirral most nem tudsz beszélni,mondd nekem amit mondani akarsz! - mondom és a lábammal siettetőn dobolok. Melleim alatt összefonom karjaimat és úgy pillantok fel a srácra.

-Bizalmas dolog Avery kisasszony és gondolom hogy Noir nem akarná hogy más is tudjon a húga terveiről...-mosolyogtam, miközben elégé megnéztem a lányt magamnak szemre való de nem éppen az én esetem, - Esetleg segíthetek még a drónok javítását ha szeretnéd...-mosolyogtam azzal a bájgúnáros mosolyommal. -Nos szólsz akkor Neki!-mondom. Közben a jéggel figyeltem Noirt így tudomásomra jutott hogy egy humanoiddal beszélget.


-Akkor kinyirom a családodat... ja és Sakura menj a hálószobáját előkésziteni hogy ne ebbe a poros környezetbe legyen!-mondom gúnnyal teli mosollyal.